Beszélgetés a Nap Királyával, 5/12 rész

Oké, ez itt kész. Ez az egy kész. Még néhány, oké. Csak néhány gyors jegyzetet írtam a telefon kicsi, nagyon halvány fénye alatt, mert különben felébredek, túlságosan összekapcsolódom majd ezzel a világgal, és nehéz másképp beszélgetni velük. És ha bekapcsolom a felvevőt, a nagy fény kigyullad, engem is visszahúz a Földre, és a beszélgetésünknek vége. Nehéz ez a munka. Ez más, mert ez egy magasabb dimenziós beszélgetés. Nem olyan, mint korábban gyakran, amikor Isten tanítványaival beszélgettem, és csak mindenféle fény volt, nagyon fényes. Ez más, más szintű beszélgetés, más kapcsolat. Korábban, amikor csak könyveket olvastam, történeteket meséltem nektek, meg ilyesmi, akkor rendben van, hogy van fény, egy nagy és fényes fény.

De most, ha egy magasabb dimenziós beszélgetést akarok folytatni, akkor nem lehet túl sok fény. És csak néha-néha kapcsolom fel a fényt, hogy feljegyezzek valamit, hogy ne felejtsem el. Például, hogy hány ember él a bolygónkról a Nap embereivel a Napban, vagy hány Nap ember él ott, például ilyeneket. Le kell írnom a számokat, különben elfelejtem. Valamint, hogy hány földi év múlva érik el az Ötödik Szintet, mostantól kezdve a Negyedik Szinten vannak. A Napban és a Holdban hasonló szinten vannak, a Negyediken. De nem minden magas Negyedik egyforma, néhányan a középső Negyedikben vannak, néhányan a középső és a magas Negyedik szintek között. És ha imádkoznak és alázatosan kérik, akkor néhány Mester eljön, hogy tanítsa őket, mert a Mester valójában a Napban él.

A Nap nem olyan, ahogy mi látjuk. A belső emberek, akik a Napban élnek, ők Negyedik Szintűek. De a Nap külső része a „Nam” világa, ami az Igazságot jelenti. És a Mester ott él. Ez gyönyörű, csodálatos, kivételesen hihetetlen. Nem lehet szavakkal leírni. Minden, ami ott van, meghaladja az emberi képzeletet és felfogóképességet. Ezért a Nap külső oldaláról a Mesterek néha eljönnek a Nap belső magjába, hogy ott tanítsák az embereket. És sszintén, kérés szerint és alázatosan könyörögve a Mesternek, a Holdra is eljönnek, a belső Holdra. A belső Hold emberei a Negyedik Szintről vannak. De a külső Hold különbözik a külső Naptól. A külső Hold világa láthatatlan, és az ottani emberek a Harmadik Szinten vannak, nem a Negyedik Szinten.

A Negyedik Szintű Hold emberek, általában, mondtam nektek, egy olyan helyről jöttek, amit „béke világnak” hívnak. Ez különbözik a „béke emberek világától”, csak hasonló, de más. Szóval a Harmadik Szintű emberek a Hold külső világában, a belső világot körülvevő külső világban, ők Harmadik Szintűek, de nagyon keményen gyakorolnak, és el fogják érni a Negyediket. De ez nem jelenti azt, hogy be fognak menni, hogy ott éljenek az embernek látszó ottani lakókkal. Ők csak kint maradnak, a külső Hold ugyanazon világában. Azaz, amikor mellékesen kérdeztem a Holdat, így a Hold Királya válaszolt nekem erre. Egy nagyon rövidet, mert én inkább a Nappal beszélgettem. A Nap inkább a beszélgetésünk fő témája.

A Végső Mester és a lélek – az én lelkem – ugyanaz, együtt, egy. De a bolygón, a fizikai világban végzett munkához szükség van egy fizikai testre, és fizikai agyra és mindenre. Így, mivel a Mesterek vagy Isten nem tudnak igazán beszélgetni az emberekkel a fizikai világban, ezért ezt az „irodát” kell használniuk. Én a testemet a Hihetetlen, a Három Újraegyesült Leghatalmasabb irodájának nevezem. És bármi megy az elmébe, azt le kell fordítani az agyba, és akkor emberi nyelven tudok veletek beszélgetni. Mert Isten tud beszélni az emberek- hez, de az emberek nem hallják. Ez a probléma. Hallani halljátok, de nem értitek. Látni látjátok, de nem fogjátok fel. Ez a probléma az emberekkel.

Az emberek sokat imádkoznak Istenhez, az angyalokhoz, a Mennyhez, de ritkán tudatosul bennük, amit Isten mond nekik. Ez a probléma. Azok az emberek, akik a Quan Yin Módszert gyakorolják, hallják Istent, de persze nem naponta, nem mindig. De legalább képesek rá. Amikor imádkoznak, hallják, amit Isten mond, vagy látják Istent megnyilvánulni a belső látomásukban, mint ahogy az Úr Jézus vagy Buddha megjelenik a látomásukban, és válaszol néhány kérdésükre. Amúgy többnyire még erre sincs szükségük. Megkérdezhetik a fizikai Mestert. Például, mint Ching Hai Legfelsőbb Mestert, megkérdezhetik, és akkor otthon megkapják a választ.

Június 22-én beavatott feleségemmel együtt kezdtük el a globális csoportos meditációs órát otthon, este 9 órakor. Ő hirtelen átnyújtott nekem egy darab S.M. Mennyei Ékszert, „A Középút” nyakláncot, amelyet egy barátunk hagyott ránk. Miután felvettem, azonnal elkezdtem meditálni a Quan Yinen. Hirtelen egy nagyon erős erő gyorsan elvitt az Univerzumba. Láttam Quan Yin Bódhiszattvát, amint bal kezében a nektáros üveget, jobbjában pedig egy fűzfaágat tartott, miközben gyorsan és erőteljesen nektárvizet locsolt rám. Akkor eszembe jutott, hogy a Mester is Quan Yin Bódhiszattva volt, és Quan Yin Bódhiszattva azonnal Mesterré változott.

Tanácsot kértem a Mestertől, hogy mit tegyek a családunk közelmúltbeli anyagi nehézségeivel kapcsolatban. A Mester válaszolt: "Ez a te próbád. Egy igazi Szent még a halála előtti utolsó pillanatban is 100%-ig hisz abban, hogy Isten megadja majd neki a szükséges segítséget és támogatást. Ahogy haladsz előre, az utad során rengeteg karmakő lesz, amelyek a karmád miatt nyilvánulnak meg."

Megkértem a Mestert, hogy segítsen nekem eltávolítani a köveket. A Mester azt mondta: "Nem, mert ez a te próbád. De nemrég elhaladtál egy mellett. A dolgok lassanként jóra fordulnak. Még mindig sok karmakő van az utadon. De ez így van rendjén. Én mindig melletted leszek, hogy átsegítselek rajtuk."

Megkérdeztem a Mestert: „Miért érzed Magad mindig olyan közel hozzám, én mégis úgy érzem, hogy olyan távol vagyok Tőled?” A Mester azt mondta, ez karma.

Őszintén köszönöm Neked, Nagy Mester, hogy kegyesen gondoskodsz rólunk és velünk vagy. A világ nehéz helyzeteiben a Mester még mindig itt van velünk, tanítványokkal, és átvezet minket. Végtelenül hálás vagyok Neked, Mester. Yu-Feng Tajvanról (Formosa)

Még találkozniuk sem kell Ching Hai [Legfelsőbb Mesterrel], hogy hallják a választ. Könnyebb megkérdezni a Mestert a fizikai világban, mint például Istent, vagy az Úr Jézust, vagy az Amitābha Buddha Földjéről származó Buddhákat, hogy válaszoljanak nektek. Mert a fizikai testben más a frekvencia és a bölcsesség szintje.

Így Isten vagy Buddha válaszol nekünk, de sokan nem hallják, és Istent hibáztatják, hogy nem hallja őket. És minél inkább nem hallják Istent, nem látják Istent, minél inkább nem érzékelik Istent, annál inkább nem hisznek Istenben. És amikor nem hisznek Istenben, a maja nagyon közel van. Jönnek és ostobaságokat beszélnek, vagy édesen beszélnek, hogy becsapják az embereket, az ártatlan és sebezhető embereket, vagy elcsábítják őket, hogy dolgozzanak nekik, adnak nekik valami kis csodát vagy valami ilyesmit, csak hogy megvesztegessék őket.

És akkor az emberek jobban fognak hinni a majának, mint Istennek, mert azt látják. Ez közelebb van a majához. Ez a maja világa, az illúzió királya. Szóval könnyebb az embereknek, hogy a majára támaszkodjanak, és higgyenek nekik a Mindenható Isten helyett.

De ez egy feladat, látjátok. Az emberek ide akarnak jönni, hogy próbára tegyék a kitartásukat, az erejüket és a szívósságukat, de aztán szánalmasan elbuknak. És amikor már annyira elfáradtak vagy megtépázottak ebben a fizikai világban attól, hogy becsapták őket, hogy tévesen vádolják őket, hogy naponta kínozzák őket, vagy a poklon keresztül, és aztán újra vissza az emberi világba, vagy az alsó Mennybe, és állandóan ki-be járkálnak, így körbe forogva, annyira elfáradnak, hogy nem tudnak tovább küzdeni magukért. Minden lelkesedésük és a Mennyből származó erejük és minden önbizalmuk elveszik. Akkor Istent hívják, a Mennyet hívják, Buddhát hívják, hogy segítsen nekik. És akkor abban az időben, attól függ, mennyire őszinték az imák, Isten elküldi az Ő Fiait vagy az Ő Képviselőit különböző, női vagy férfi alakban, hogy megmentsék ezeket a lelkeket, mert kétségbeesett szükségük van rá.

Néhányan ezen Mesterek közül a magasabb Mennyekből jöttek le szándékosan ebbe a világba, hogy segítsenek az akkor élő Mestereknek, hogy segítsék a Mestereket a küldetésük elvégzésében, hogy megmentsenek sok olyan lelket, akik kapcsolatban állnak velük a korábbi idők, hosszú, hosszú, távoli korszakok óta, például, vagy akár csak néhány élettel korábbról, vagy néha még ebben az életben is. Szóval a legtöbb úgynevezett tanítvány, ők a kétségbeesett lelkek. Tényleg segítségre van szükségük. Úgy érzik, hogy fuldokolnak vagy haldokolnak. Nem tudnak tovább segíteni magukon, hogy harcoljanak, tanuljanak vagy fejlesszék magukat ebben a világban. Akkor a Mester Isten Parancsának és Szeretetének megfelelően eljön, lejön és megmenti ezeket a lelkeket.

Általában ez így folytatódott, egészen addig, amíg el nem jön a világvége ideje, akkor az engedékenység nagyobb lesz. De akkor abban az időben az összes embernek kevésbé éles a bölcsessége és az intuíciója. Legtöbbjüket már annyira megfojtotta, annyira megmérgezte, annyira kimosta az agyukat, annyira beszennyezte a maja rendszere ebben a világban. És nagyon nehéz a Mesternek eljönnie, és bármit mondani nekik. Egyszerűen nem értik. Még a nagyon egyszerű, rövid, normális beszédet sem értik. Vagy kiforgatják. Nemcsak hogy nem értik, de szörnyen kiforgatják, hogy a többi embert még jobban összezavarják. És ha nem ölik meg a Mestert, akkor az már szerencsésnek mondható.

Nagyon nehéz tanítani az embereket ebben a világban, különösen most, a végidőben, majdnem a végidőben. Jogananda Mestere, amikor visszajött az Asztrális világból, átlépte az Asztrális világ határát, hogy visszajöjjön, hogy meglátogassa tanítványát, Paramahansza Jogananda Ji-t, azt mondta Jogananda Ji-nek, hogy Ő inkább az Asztrális szinteken tanítja a lényeket, mert az Asztrális lényeket könnyebb tanítani, mint az embereket ezen a bolygón. Ezt Jogananda Ji írja „Egy jógi önéletrajza” című könyvében. Az Ő írása az Ő könyvében.

Photo Caption: Vannak jó és rossz dolgok, ébernek kell lenned

Kép letöltése